Épület bontás

Kőműves munkák

Hőszigetelés

Hangszigetelés

Vízszigetelés

Nyílászárók

Gipszkarton-álmennyezet szerelés

Burkolás

Parkettázás-Szőnyegezés

Festés, mázolás, tapétázás

Klíma és légtechnika

Villanyszerelés

Víz-gáz-fűtés szerelés

Takarítás

Az Ön háza mennyit fogyaszt?

Még mielőtt belekezdenénk, néhány alapfogalom:

- Hővezető képesség: lambda
A hőszigetelő anyag, leginkább a hővezető képességével jellemezhető, ennek a neve lambda érték. Egy anyag akkor számít hőszigetelőnek, ha a hővezető képessége kevesebb, mint 0,065W/m.K.
Néhány építőanyag hővezető képessége:
- Réz:380
- Vas:230
- Alumínium:72
- Beton:1,4
- Üveg:1,16
- Keményfa:0,46
- Puhafa:0,12
- Üveggyapot:0,032-0,040
- Kőzetgyapot:0,032-0,040
- EPS(expandált polisztirol):0,032-0,040
- Parafa:0,038-0,040
- Levegő:0,025
- Hővezetési ellenállás(R érték)

Ez az érték mutatja meg egy termék hővezetési ellenállási képességét. A hővezetési ellenállás függ a vastagságtól és a hővezető képességtől. Minél magasabb az R érték, annál jobb a termék teljesítő képessége.

- Hőátbocsátási tényező: U érték (régebben k érték)
U=1/R, a hőátbocsátási tényező: egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérsékletkülönbség mellett áthaladó hőáram. Mértékegysége: W/m2*K

Napjainkban gyakran emlegetett, szinte kimeríthetetlen téma a hőszigetelés. A gazdasági válság, a globális felmelegedés, a fosszilis energiahordozók fogyása takarékosságra hívja fel az ipar és a lakosság figyelmét. Arra kell tehát törekedni, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel, minél kevesebb legyen a széndioxid-kibocsátás. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebbet kelljen költeni!



A csökkentett energiafelhasználásnak alapjaiban két módja van:

1. Amikor konkrétan spórolunk, azaz kevésbe futjük be a házunkat vagy lakásunkat kevesebb vizet fogyasztunk és kevesebb villamos energiát.
2. Az energiatakarékosság aktív formája amíg csupán nem fogyasztunk, hanem hozzáadott munkával és minőségi termékekkel növeljük épületeink értékét.

Az építmények csökkentett energia felhasználásának alapján öt kategóriát különböztetünk meg:

- Az alacsony energiafelhasználású ház, amely évente négyzetméterenként 50KWh-t jelent
- Ultra alacsony energia felhasználású ház, ennél évi 30KWh/m2
- Passzívház 15KWh/m2/év
- A nulla futési energiafelhasználású ház 0KWh/m2/év
- Autonóm ház, amely szintén nem vesz fel egyetlen energiatermelő szektortól sem energiát.
(Ezek igen jelentős eredmények annak a ténynek az ismeretében, hogy egy átlagos méretu családi ház energia igénye egy év alatt 120-160-180KWh/m2.

Meglévő és újonnan épülő házainkat, lakásainkat a jól megválasztott anyagokkal, berendezésekkel és kivitelezéssel az alacsony vagy akár az ultra alacsony energiafelhasználású házak illetve lakások közé sorolhatjuk. (Természetesen ehhez szükséges az öntudatos életmód is)

Az áremelések és a szigorodó szabványok (pl.: zöld kártya) következtében egyre több jól szigetelt, alacsony és ultra alacsony költségvetésu házra találunk példát. A nulla futésu és az autonóm ház a térségünkben még csak utópisztikus fogalom.

Hogy mennyit is fogyaszt a házunk?

A magyarországi épületek nagyobb része az alacsony építési minőség miatt igen rossz állapotban van és alapvető (nem statikai célú) felújításra szorul! Az energia veszteség mértéke igen nagy, de a hőszigetelés megvalósításával, valamint a futési rendszer javításával elérhető energia megtakarítás lehetősége óriási. Ha ezeket az intézkedéseket egy általános felújítással együtt - ami sokszor egyébként is aktuális - elvégezzük, a költségek, illetve az ezzel kapcsolatos megtérülési idő lényegesen csökkenthető. Hazánkban a lakóépületek futési célú energiafogyasztása gyakran 2-3 szorosa a hasonló nyugat európai értékeknek. A világítási és futési célú energiafogyasztás 250-400kW*h/m2 éves szinten mozog, ugyanez az OECD országaiban 150-250kW*h/m2/év. Skandináv területeken a jól szigetelt épületeknél ez a fogyasztás 120-150kW*h/m2/év, és az alacsony energia fogyasztású házak esetén (nagyon jó határoló szerkezetek esetén, nagyon magas szintu szigetelés, passzív napenergia használata stb.) akár évi 60-80kW*h/m2.

Ha az épület az általános állagromlás miatt amúgy is fel kell újítani (régi ablakok cseréje, a tető javítása, homlokzat - lábazat felújítása stb.), akkor érdemes ezeket a teendőket egy energia hatékony felújítással egybekötni, mivel az energia fogyasztás csökkenése jelentősen lerövidítheti a megtérülési időt.

Az energia fogyasztás csökkenésén túl a termikus felújítás az épület élettartamát is megnöveli. Egy külső oldali "második" homlokzat alkalmazásával megvédhetjük az épületet az időjárás viszontagságaitól(beázás és a hőmérséklet-változások okozta elmozdulások), valamint a hőkomfort szintje jelentősen javul.

A szigetelés gazdaságos vastagsága

A gazdaságos vastagság a legnagyobb energia megtakarítást eredményezi a legkisebb befektetési költség mellett. Ez az érték függ a klímától, az anyag hőtechnikai jellemzőitől, az anyagköltségtől, a beépítési költségtől és az energiaáraktól. A többlet megtakarítások különbsége - egy bizonyos vastagság után 8-10cm - a szigetelés további centimétereire egyre kisebb és kisebb lesz. A szigetelési vastagság optimuma az a szám, ahol az energiaveszteség költsége és a szigetelés költsége a legalacsonyabb. A jelenlegi világpiaci árak mellett Európában a kiegészítő hőszigetelés vastagsága falak esetében 8-12cm A tapasztalatok azt mutatják, hogy az energia árak igen kevéssé stabilak, gyorsan változnak. Az árváltozásokat igen sok tényező befolyásolja, ezért gazdaságossági szempontból érdemes a jelenleg gazdaságos szigetelési vastagságnál nagyobbat választani. Ha lehet tartsuk magunkat távol a "Jó tanácsoktól"- mint "elég lesz ide az 5 cm-es szigetelés is", mert nem így van! Minden egyes falazatnak más és más a hőátbocsátási tényezője és ha ezt nem sikerül az optimális szintre hozni a nagy beruházással nem értük el a célunkat!
150m2-es családi ház esetén a plusz költség az 5cm-ről 8cm-re vonatkoztatva kb.:30-40 ezer forint, ugyanis a ragasztó, háló, alapozó, vékony vakolat mennyisége azonos mindkét rendszernél, a kivitelezés árában sincs különbség. Plusz költség természetesen a lap vastagsága cm-ben, a szigetelést rögzítő dubel hossza és az indító profilok vastagsága cm-ben a laphoz igazítottan. Ez a plusz költség az első futési szezonban megtérül.



Ahhoz, hogy a felújítás maximálisan hatékony legyen, és az épület felületén keresztüli energiaveszteség csökkenjen, fel kell mérni, hogy az alábbi területeken hogy lehet javulást elérni
- Falak,
- Tetőzet,
- Alagsor, lábazat,
- Az épület külső nyílászáró szerkezetei

Példa az Épületenergia Tanúsítvány osztályainak meghatározására a 176/200/ (VI.30.) Kormány rendelet szerint:

Típusépület adatai:
- Alapterület: 144 m2
- Belmagasság : 2,7 m
- Lehulő felület: 422 m2
- Futött térfogat: 400 m3
- A/V viszony: 01,12 (alapterület/térfogat)
- Homlokzat: 134 m2
- Üvegezett felület: 26m2
- Padlásfödém: 144 m2
- Pincefödém: 144m2

Ha az épület 1985 előtt épült

Az üveggyapot termékek számos előnye az újra felhasznált üvegnek és homoknak köszönhető. Ezek a természetes alapanyagok, és így nagyon gyorsan regenerálódnak. Mivel a homok és az üveg nem éghetőek, nincs szükség plusz adalékanyagokra, az üveggyapot termékek tuzállóak. Az üvegszálak között lévő légrétegnek köszönhetően kiváló hőszigetelő képességuek.

A kőzetgyapot hőszigetelő képességét a kőzetszálak között található legtermészetesebb szigetelőanyag, a levegő biztosítja. Mivel a levegő a kőzetgyapot szigetelőanyag szálai közöz van jelen, ezért hőszigetelő képessége az épület teljes élettartalma alatt (50-80 év) állandó. A kőzetgyapot finom szálszerkezetének magas testsuruségének köszönhetően a szálak közötti levegő megközelítőleg nyugalomban van.

A parafa a lehető legtermészetesebb anyag, emellett kiválóak a szigetelési tulajdonságai. A kisebb-nagyobb parafaszemcséket természetes gyantával préselik össze, így készül az agglomerált vagy ún. broken parafa tábla. A termékek bármilyen környezeti körülmények és klimatikus viszonyok között alkalmazhatóak. Hőkezeléses eljárással készül az expandált, vagy fekete parafa. Mindkét típusú parafa termékkel épület lélegzik, a táblák nem szívják magukba a nedvességet, rovarok és rágcsálók nem tesznek benne kárt.